[állapotjavító vagy megőrző állapotromlást késleltető hatású foglalkoztatás a mentális gondozás jelentősége. az időskori mentális hanyatlás külső szemlélő által alig érezhető a végpontja pedig sajnos a vegetatív működés szintjére került idő s ember. a két pont között találhatók azok a szintek ahol még a meglévő készségek fenntarthatók meg őrizhetők megfelel foglalkoztatással mentális gondozással. fontos alapelv hogy olyan sokrét és speciális szakmai programot kell kidolgozni és alkalmazni foglalkoztatásukra amellyel figyelembe vehetők a korábbi ismereteik tapasztalataik életmódjuk életkörülményeik.
a mentális hanyatlást nem mutató idősek esetében nagyon fontos megértetni hogy mi is ez a betegség mihez kell alkalmazkodniuk hogyan kell lakótársaikkal együttműködni és segíteni őket. mindez részükre preventív célú is mivel senki nem lehet biztos abban hogy elkerülheti ezt a betegséget. a különböző felmérések azt mutatják hogy a demencia minden társadalmi csoportot egyformán érint nincs különbség pl. a nemek között vagy a társadalmi és etnikai hovatartozást illetően. ugyanakkor az emberek nagy része még egészséges öreg korára sem lesz demens tehát a normális öregedés nem jár együtt a demenciával. természetesen nem az a cél hogy megriasszuk az egészséges vagy más betegséggel küzdő időseket hanem annak tudatosítása hogy megértsék elfogadják társaikat hiszen a demens ugyanúgy nem tehet betegségéről mint az akinek „csak” magas vérnyomása van vagy éppen rendszeres gyomorpanaszokkal küzd. a kidolgozott speciális programok egyik legfőbb ismérve hogy lehetővé tegye az egyéni gondozást mert ennek során válik lehetővé az hogy a prevenció a készségfejlesztés készségmegőrzés és intenzív gondozás az egyéni szükségletekhez és fejlesztési lehetőségekhez igazodjon a demencia különböző szintjein lévő ellátottak esetében. a mentális hanyatlást mutató idős ember esetében törekedni kell arra hogy minél tovább tartsuk őt megszokott környezetében családja gondoskodjon róla de legyen biztosított számukra a szakmai támogatás a segítségnyújtás. csak akkor szorgalmazzuk a bentlakásos intézménybe történő elhelyezést ha már nem gondozható biztonságosan az alapellátás keretében és a bentlakásos intézményben található demens részlegbe is csak akkor helyezik át ha leépültsége következtében szociális készségei már oly mértékben meggyengültek hogy társai nem tolerálják betegségét illetve számukra elviselhetetlenné válik. a mentálisan hanyatló idősek bentlakásos otthoni ellátása során figyelembe kell venni hogy egy részüknél a demencia az elhelyezés kezdeményezése során nem került még felismerésre más részük a demencia miatt került be és vannak akik a természetes hanyatlás folyamatát már az intézményben élték meg. bármelyik esettel állunk is szemben fontos hogy az előgondozást és a gondozásukat végző szakemberek felismerjék az ellátott mentális romlásának tényét birtokában legyenek az egyéni gondozás megvalósításához szükséges szakmai információknak. szakmai cél ezen ellátottak körében hogy az orvosi pszichológiai szociális vagyis komplex állapotfelmérés történjen mielőtt intézményi elhelyezésre kerül sor. ennek jelenleg még hiányzik a jogszabályi háttere ezért sok esetben sérül az ellátottak legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való joga.
a mentális hanyatlás tényének megállapítása szakorvos feladata. ennek teljes körű megvalósítása a demencia-központokban lehetséges ahol ez nem oldható meg ott legalább a pszichiáter szakvéleményét kell beszerezni. a mentális állapot felmérése kiterjed a kognitív funkciók vizsgálatára illetve az esetlegesen társuló pszichiátriai zavarok felmérésére. sok esetben szükséges lehet komplex pszichológiai vizsgálatra is. e vizsgálatok elvégzésére pszichiáter illetve pszichológus kompetens. a tájékozódó szűrővizsgálatokat a mentálhigiénés csoport szakképzett tagja is elvégezheti (szociális munkás gyógypedagógus) ám ez nem ad teljes képet a beteg állapotáról tehát további vizsgálatok szükségesek.
a demens lakók foglalkoztatása mentális irányítása szorosan kapcsolható az ápolásukhoz gondozásukhoz de fontos megismerni hogy a demencia mely szintjén állnak. ehhez alkalmazhatók a tesztek amelyek közül egyik a GLOBÁLIS DETERIORIZÁCIÓS SKÁLA a legismertebb nevén MINI MENTAL TESZT amelyet a mentálhigiénés csoport tagjai is felmérhetnek. ugyanakkor ezek nem minden esetben alkalmazhatók nem mindig adnak teljes körképet a kognitív funkciók sérüléséről. a demenciában szenvedők korszerű ellátásának nélkülözhetetlen része a szocio- pszichoterápiás eljárások alkalmazása. a pszichoszociális terápiák elsődleges célkitűzése hogy a betegség következményei csökkenjenek. az alapbetegséget a kezelések ugyan nem befolyásolják lényegesen ugyanakkor a szociális működést javítják illetve csökkentik a betegek környezeti dependenciáját. a demens a mentális és fizikai leépülés számos fokozatán megy keresztül e folyamat lejátszódhat gyorsan de akár évekig is eltarthat. a fejlesztés területeinek a betegség változatos tüneteihez kell alkalmazkodni.
tapasztalataink azt mutatják hogy nagyon fontos a szakdolgozók megfelelő ismerete az ellátottak részére biztosítandó általános és speciális jogokat illetően főként a demensek gondozásában mivel jelent s részük állapotuknál fogva képtelen jogainak megismerésére és az azokban való eligazodásra nem tudják felmérni hogy mi az ami részükre „jár”, amelyek emberi méltóságuk megőrzését szolgálják. a legfontosabb alapvető emberi jogok az Alkotmányban szabályozottak ezek közül néhány:
– az élethez, az emberi méltóság való jog
– a kínzás embertelen bánásmód megalázó bánásmód alkalmazásának tilalma
– a szabadsághoz egyéni biztonsághoz való jog
– a jogképesség elismerése
– jogorvoslathoz való jog panaszjog gyakorlása
– a szabad mozgás tartózkodási hely megválasztása
– a jó hírnév a magántitok megsértése személyes adatok védelme
– a gondolat és vallásszabadság
– a bármilyen formában történő megkülönböztetés tilalma (bőrszín faj nem nyelv vallás származás szociális helyzet egészségi állapot miatt)
– szociális biztonsághoz való jog.
a szociális intézményekben lakók jogait a szociális törvény külön is szabályozza (94/E. §) amelyek közül kiemeljük azokat a jogokat amely a betegek szempontjából még fontosabb értelmezést nyernek:
a) az ellátottnak joga van szociális helyzetére egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes kör ellátásra valamint egyéni szükségletei speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás szolgáltatás igénybevételére. az előzőekben leírtak egyértelműen alátámasztják azt hogy mennyire fontos a demensek részére biztosított egyéni gondozás a változó állapotukhoz hangulatukhoz a betegség súlyosbodó fázisaihoz igazodó teljes kör gondozás megszervezése.
b) a szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. a mindennapok gyakorlatában a betegekkel való egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése attól is függ hogy egy közösség milyen módon képes a befogadásra az ott élőket betegségükkel együtt hogyan tudják elfogadni társaik a demencia kórképpel rendelkezők helyzetéről milyen ismeretekkel rendelkeznek a többiek a dolgozók és maga a beteg is milyen a szemlélet az intézményben a jogok egyenlő mérték érvényesülésével kapcsolatban. a demenseket mindenképpen egy pozitív diszkrimináció illeti meg jogaik érvényesülésében betegségükhöz személyiségükhöz igazodóan.
c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására különös figyelemmel: az élethez emberi méltósághoz a testi épséghez a testi-lelki egészséghez. ebből a három fontos alkotmányos alapelvből kiemelkedik az emberi méltóság megőrzésének fontossága a demensek szempontjából
d) az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem.
e) az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat személyes tulajdonát képező tárgyai illetve mindennapi használati tárgyai használatában kivéve a házirendben meghatározott tárgyak körét amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére.
f) az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen kívüli szabad mozgásra figyelemmel a saját és társai nyugalmára biztonságára.
g) joga van családi kapcsolatainak fenntartására rokonok látogatók fogadására.
h) miután a beteg betegsége miatt ápolásra gyógykezelésre szorul ellátása során figyelemmel kell lenni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a
továbbiakban: Eütv.) betegek jogait szabályozó rendelkezéseire. a szociális törvény szabályozza az egyes ellátotti csoportok speciális jogait is (94/F. §) ahol ugyan nem szerepelnek az idősek és a demensek de a felsorolásból látható hogy az itt szabályozott speciális jogok betartása is mennyire fontos ennél a csoportnál is.
speciális jogok:
– az ellátást igénybe vevőnek törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére. itt természetesen a demencia teszt eredményeinek a folyamatos felülvizsgálatok megállapításának ismereteire gondolhatunk, amelyekből láthatók a demencia fokozatai a szellemi hanyatlás stádiumai és amely alapot ad az abban a szakaszban fontos foglalkoztatás bánásmód gondozás és ápolás szükségleteire alkalmazására is;
– az akadálymentes környezetre amelynek biztosítása a betegek személyes biztonsága érdekében rendkívül fontos körülmény;
– az információkhoz az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására;
– képességek készségek fejlesztésére állapotfenntartás vagy javítás lehetőségének megteremtésére;
– az önrendelkezés elvére döntéseinek tiszteletben tartására amelynek érvényesülése függ attól is hogy milyen fázisban van az adott személy betegsége;
– a társadalmi integrációjukhoz való jogra;
– a korlátozó intézkedések garanciális szabályainak betartására;
– személyiségi jogok tiszteletben tartására.
a szociális törvény 2001. évi módosítása tartalmazta először az ellátottak jogainak szabályait amelyek 2003. január 1-től léptek életbe. a jogok mellett meghatározásra került a jogvédelmet ellátók köre is az ellátottjogi képviselő és annak feladatai illetve az érdekképviselet rendszere. mindezek kellő garanciát adnak ahhoz hogy az ellátást igénybe vevők jogainak érvényesülését megfelel módon segítsük.]
