HTML

Kenyér Elemér - Alzheimer' Blog

„Mit segíthetünk egymáson? Hogy megveregessük a vánkosunkat, – egy-két kézmozdulat a takarón: eligazítani, ügyes, gondos kézzel kisimítani… egy sóhaj… s hogy lélegzetvételünk megnyugtatja a másikat, hogy nincs egyedül e földön: ez minden. De ez valóban minden is: – az a megnyugtató, boldogító jó, amire lelkünknek annyira szüksége van… anyánk megnyugtató keze és biztató mozdulata.” (Füst Milán: Napló)

Friss topikok

  • Mérgespulyka: El vagy tűnve... (én is) Úgy tűnik ez a blog nem hozta a kívánt megnyugvást. Azért néha írj ide, t... (2014.11.28. 20:08) lágyéksérv
  • kenyerelemer: Ha vége lesz egyszer, Neked biztos könnyebb lesz. Nekem még nehezebb, mint most. (2014.10.12. 01:03) nem oldódik
  • kenyerelemer: Stimmel. (2014.08.01. 12:53) műanyag kupakok

Címkék

jogvédelemről és a „legjobb barátról” 3

kenyerelemer 2014.05.25. 03:23

[1. az ellátottjogi képviselő alapvető feladata hogy az ellátást igénybe vevőket segítse jogaik megismerésében gyakorlásában (Szt. 94/K. §). ennek érdekében több feladatot is ad a képviselőnek a törvény:

– tájékoztatást a jogokról, azok érvényesüléséről az intézmény kötelezettségeiről;
– segítségnyújtást a problémák konfliktusok megoldásában;
– segítséget a panaszok megfogalmazásában azok kivizsgálásának kezdeményezését;
– a szociális ellátással foglalkozók a szakemberek tájékoztatását az ellátottak jogairól a jogok alkalmazásáról a szakmai munka során;
– észrevétel megfogalmazását a gondozási munkára vonatkozóan;
– intézkedés megtételét a jogsértések megszüntetésére;
– lakógyűléseken való részvételt.

az ellátottjogi képviselő független személy nem rendelkezik hatósági jogkörrel alkalmazását a Betegjogi Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány végzi. az adatvédelmi törvény alapján titoktartási kötelezettsége van. a birtokában lévő vagy tudomására jutott adatokat információkat arra illetékteleneknek nem szolgáltathatja ki.

2. az érdekképviseleti fórum létrehozásáról a szociális törvény rendelkezik (99. §), meghatározva a fórum célját feladatait tagjait a létrehozásért és működtetésért felelős szerveket. a fórum alapfeladatai és azok megvalósítása a demensekre vonatkozóan:

– az alapvető dokumentumok véleményezése (házirend szakmai program éves munkaterv tájékoztatók) során fontos arra is figyelni hogy azok közérthetően tartalmazzanak a betegek speciális ellátására vonatkozóan el írásokat és programokat is. a fórum tagjai felvállalhatják hogy ezeket a dokumentumokat megismertetik a demenciával küzdő lakókkal is akár többször is visszatérnek egy-egy rész alkalmazására különösen a házi rendben foglalt együttélési szabályok érvényesülésére.

– az intézményben élők panaszainak megbeszélése intézkedés kezdeményezése az intézményvezető felé. többször fordulnak a lakók panasszal a beteg viselkedése együttélési problémái miatt amelynek meghallgatása során egyaránt figyelemmel kell lenni az egyén és a közösség érdekére is. fontos hogy a demens lakók panaszainak problémáinak meghallgatása és közvetítése érdekében a fórum tagjai együttműködjenek a hozzátartozókkal családtagokkal is.

– intézkedés kezdeményezése a fenntartónál más illetékes hatóságnál jogszabálysértésre utaló jelek észlelésekor. minderre valószínűleg már akkor kerülhet sor ha a fórum tagjai nem érnek el eredményt az intézmény vezetésénél vagy nem tudnak intézményen belül változtatni a kialakult helyzeten (legyen az akár a fizikai feltételek a tárgyi körülmények megfelelőségének hiánya amelyek javítására nagyon sok esetben a fenntartó tehet intézkedést és adhat hozzá pénzügyi támogatást).

a demensek esetében nagyon fontos a biztonságos környezet megteremtése a szakmailag képzett és elegendő számú személyzet amelynek hiányát joggal jelezheti a fenntartó vagy a működést engedélyez hatóság felé az érdekképviseleti fórum. a fórum csak akkor tud eredményesen működni a lakók problémáit közvetíteni ha a vezető partnernek tekinti segíti támogatja működését javaslatait kezdeményezéseit igényli figyelembe veszi a döntéseknél azokra visszajelez. fontos hogy az intézmény vezetője megindokolja döntését ha másként intézkedik mint ahogy a fórum tagjai azt kérték. a fórum tagjainak alapvető kötelessége, hogy ismerjék a lakók véleményét azokat javaslataikban jelzéseikben intézkedéseikben vegyék figyelembe.

a betegek sokszor nem tudják megfogalmazni igényüket véleményüket ezért sajátos módon érvényesül a képviseletük. jó ha a fórum tagjai együtt alakítják ki állásfoglalásukat hogy a demenek érdekében milyen dolgokat érvényesítenek. az érdekképviseleti fórum tehát az ellátottjogi képviselőnek is fontos partnere a mindennapi munkában hiszen mindkét fél az ellátottak érdekében tevékenykedik. az együttműködés különösen az ellátotti jogok sérelme korlátozása esetén fontos pl. a szabad mozgás korlátozása együttélési problémák. az ellátottjogi képviselő sokat tehet a fórum tagjainak tájékoztatásában feladataik értelmezésében a gyakorlati munka segítésében.

a jogvédelem szempontjából közelíthetőek meg azokat a gyakorlatban előforduló helyzetek amelyben az ápolás-gondozás során a beteg ember napi életében sérül valamilyen alkotmányos és alanyi joga.

1. alapvető dolog hogy az intézmény vezetője legyen tisztában azzal hogy a jogvédelem területén mi a feladata. ez nincs mindig így ebből számos probléma adódik. sajnos sok intézményben az intézményvezető nem rendelkezik még a jogszabályokhoz való hozzáférés lehetőségével sem így több esetben tájékozatlanok a jogszabályi változásokat nem tudják követni. nem tudnak el fizetni a közlönyökre a fenntartótól vagy megkapják vagy nem vagy csak későn ér hozzájuk a hivatalos lap. ma már interneten minden elérhető a szakmai jogszabályok is megtalálhatók az ágazati minisztérium honlapján szakirodalmak címei sőt egyeseknek az anyagai az országos szervezetek honlapjáról letölthetők online megrendeléssel az ország bármely pontjára eljuthatnak. ezért is kell hogy a vezetők „haladjanak a korral” és éljenek az információs forrásokkal vagy legyen olyan munkatársuk aki ezeket kezelni tudja. a vezetők még csak el is mennek értekezletekre konferenciákra azonban a beosztott munkatársak (főként az ápolók-gondozók) nem vesznek részt a továbbképzéseken nem ismerik a lehetőségeket vagy nem tudják megfizetni a részvételi hozzájárulást. ebből következhet hogy nem jutnak olyan ismeretanyaghoz amelyek segítségével a betegek speciális és korszer ápolási-gondozási módszereivel megismerkedhetnének. ma már minden intézmény vezetőjének kötelező továbbképzési tervet készíteni és folyamatosan gondoskodni a szakemberek képzéséről továbbképzéséről a minősített képzéseken való részvétel megoldásáról. igen sok ajánlat található a különböző képzésekre fontos hogy mindig az ellátottak jellemzőihez igazodóan kerüljenek „beiskolázásra” a dolgozók. ha a szakemberek nem felkészültek nincsenek tisztában a szakszerű gondozási munka korszerű követelményeivel nem alkalmazzák az egyéni gondozás módszereit – már ezzel jogsértést követhetnek el és nem biztosíthatják a teljes körű ellátás előírásait.

2. az intézmények jelentős részében a szükséges tárgyi feltételek nem biztosítottak ezáltal sérülhetnek az ellátottak speciális jogai ha még nincs biztosítva az akadálymentes környezet a képességek készségek fejlesztésére az állapot fenntartásához javításához szükséges tárgyi eszközök. kevés az olyan intézmény ahol biztonságos környezetben a korlátozás mellőzésével – akár felügyelet nélkül is – sokat tartózkodhatnak a betegek a szabad levegőn. pedig ez elengedhetetlenül fontos ahhoz hogy az ellátottnak a szabad mozgáshoz és a teljes körű ellátáshoz való joga ne sérüljön. az intézményekben kevés esetben alkalmaznak korlátozó intézkedéseket a betegeknél vagy ha korlátozásra van szükség akkor a pszichés megnyugtatást helyezik el térbe mellőzve a korlátozás egyéb lehetőségeit. ha mégis sor kerül rá akkor többségében a korlátozó intézkedések alkalmazása szabályszerűen a jogszabályban előírtaknak megfelelően az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett történik. (már ahol mert számos az ellenpélda.) a korlátozó intézkedésekre vonatkozó jogszabály a 60/2004.(VII. 6.) ESZCSM rendelet amely a pszichiátriai betegek intézeti felvételének és az ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól szól. a jogszabály nemcsak az egészségügyi hanem a szociális intézményekben alkalmazott korlátozások esetén követendő eljárásokra is vonatkozik. ugyanakkor ha a beteg zavart nyugtalan esetleg agresszív viselkedését – orvosi előírás szerint – gyógyszerrel szüntetik meg és ezt több helyen nem is tekintik korlátozásnak és nem is dokumentálják. (ugye-ugye.) márpedig ez az eljárás is korlátozó intézkedés és dokumentálni kell. gyakran hiányos az adatlap kitöltése is pl. nem tüntetik fel rajta a korlátozó intézkedés indoklását az alkalmazás kezdetét és befejező időpontját és több esetben elmarad a tájékoztatási kötelezettség a törvényes képviselő és az ellátottjogi képviselő felé is.

3. a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez fűződő alkotmányos joga sérül az ellátottaknak akkor is ha a személyi feltételek nem biztosítottak nincs elegendő speciálisan képzett szakember illetve még mindig vannak szakképzetlen dolgozók is. a kevés és nem megfelelően képzett dolgozók nem tudnak olyan kiscsoportos foglalkozásokat tartani amely elő segítené a demensek megmaradt képességének megőrzését vagy fejlesztését. az ellátásuk során többnyire csak a fizikai gondozásra helyeződik a hangsúly. sok helyen probléma hogy az ellátásban a mentálhigiénés gondozás nem megfelelő hangsúllyal van jelen mert a személyi feltétel nem vagy csak részben biztosított. ennek hiányában nem valósulhatnak meg a terápiás foglalkozások amelynek során kiemelt figyelmet kaphatna a megmaradt emléknyomok felelevenítése és megerősítése a megszégyenítés elkerülése. ezzel tovább sérül az ellátottak testi lelki egészséghez való joga!

elemi követelmény lenne hogy a betegekre mindenki figyeljen az intézményben. bolyongásuk elkóborlásuk során megsérülhetnek veszélyérzetük nincs vagy alig így sokkal több veszélynek vannak kitéve. fontos volna hogy a lakók is figyeljenek beteg társaikra szóljanak a személyzetnek ha szokatlan helyzetet észlelnek. amikor a demensek kevesebb figyelmet kapnak mint amennyire szükségük lenne könnyen elszigetelődnek nem érvényesül az egyenlő bánásmódhoz az esélyegyenlőséghez való joguk.

4. a betegek esetében nagyon fontos a pontos diagnózis felállítása az állapotukhoz rendelt terápia megállapítása és időszakonként az állapotuk felülvizsgálata. jó lenne ha már az intézménybe költözés előtt megtörténne a teljes állapotfelmérés amelyre kevés lehetőség van mivel a gerontológiai gondozók kórházi geriátriai osztályok száma és férőhelye kevés. ennek hiányában az intézménybe költözés után fontos elvégeztetni a felmérést ugyanis a folyamatos szintfelmérés alapján lehet a személyre szóló gondozás módszereit kialakítani.

5. az egészségesebb lakótársak nem mindig vagy nehezen tolerálják a demensek magatartászavarait. irritálják a környezetükben élőket a folyamatosan visszatérő értelmetlen kérdéseikkel éjszakai bolyongásaikkal rakosgatással az étkezési módjukkal. a kialakult konfliktushelyzetekben mindkét félnek sérülhet az emberi méltósághoz az egyéni biztonsághoz az élethez a személyes tulajdonhoz való joga is amelynek elkerülésére minden lehetséges módszert igénybe kell venni.

6. a legtöbb esetben problémát jelent a betegek tájékoztatása az információhoz való hozzájutás mert a beteg „úgysem érti” ezért nem mondanak neki semmit. ha nem érvényesül a tájékoztatáshoz való jog sérülhet az önrendelkezéshez való joga is mivel előbb-utóbb leszokik arról hogy viszont tájékoztasson kéréseiről legyen akarata kedve valamit is tenni önmaga érdekében. ha a betegnek a törvényes képviselőjével hozzátartozóival rendszeres a kapcsolata őket kell tájékoztatni és segítő közreműködésüket kérni az információk továbbjuttatásához.

7. a demensek kevésbé képesek megfogalmazni sérelmeiket problémáikat ezért helyettük is észlelni kell a hiányosságokat a sérelmeket és változtatni azokon. a panaszjog gyakorlásához való joga sérül az ellátottnak amikor az intézményben nem vagy csak formailag működik az érdekképviseleti fórum. előfordul hogy a lakók egészségi állapota miatt az intézményvezetője nem is tartja mindezt szükségesnek. az ellátott vagy hozzátartozó nem tudja hogy az őt ért sérelem méltánytalanság orvoslása céljából kihez fordulhat. tény hogy többnyire a beteg nem tudja azt hogy ki az az ellátottjogi képviselő és hogy miért is jár az intézménybe.]

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szigetnaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr666204154

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.