HTML

Kenyér Elemér - Alzheimer' Blog

„Mit segíthetünk egymáson? Hogy megveregessük a vánkosunkat, – egy-két kézmozdulat a takarón: eligazítani, ügyes, gondos kézzel kisimítani… egy sóhaj… s hogy lélegzetvételünk megnyugtatja a másikat, hogy nincs egyedül e földön: ez minden. De ez valóban minden is: – az a megnyugtató, boldogító jó, amire lelkünknek annyira szüksége van… anyánk megnyugtató keze és biztató mozdulata.” (Füst Milán: Napló)

Friss topikok

  • Mérgespulyka: El vagy tűnve... (én is) Úgy tűnik ez a blog nem hozta a kívánt megnyugvást. Azért néha írj ide, t... (2014.11.28. 20:08) lágyéksérv
  • kenyerelemer: Ha vége lesz egyszer, Neked biztos könnyebb lesz. Nekem még nehezebb, mint most. (2014.10.12. 01:03) nem oldódik
  • kenyerelemer: Stimmel. (2014.08.01. 12:53) műanyag kupakok

Címkék

jogvédelemről és a „legjobb barátról” 1

kenyerelemer 2014.05.15. 03:11

[a Betegjogi Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány szeptemberi jogvédelmi füzete még 2009-ből. a betegjogi ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztésére társfinanszírozók az Európai Unió és az Európai Szociális Alap (TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 projekt). a következőkben sok lesz a „kell” és kevés a „lehet” pláne a „van”. az élet példája nem ez a rózsaszín világ a valóság komorkék vagy szurokbarna. több már jól ismert infó mellett egybegyűjtve találunk itt újakat is. a terjedelmes anyag arra is jó hogy képet adjon arról miről is szól valójában ez a napló.

emlékeztető: a szociális területen kevés a demens betegek ellátására szakosodott intézmény a hagyományos ellátási formákban pedig hiányoznak az ellátásukhoz szükséges speciális tárgyi és személyi feltételek. ez önmagában is megkérdőjelezi a testi-lelki egészséghez való alkotmányos jog teljesülését. a szociális törvény 2005. évi módosítása ugyan előírja hogy 2006. január 1-től a bentlakásos intézményekben önálló demens részlegen kell ellátni az e betegségben szenvedőket azonban a törvényi rendelkezést nem követte a részletes szabályozás a tárgyi személyi feltételek vonatkozásában. ugyancsak január 1-től lépett volna életbe az emelt összegű normatíva a demens emberek ellátására azonban a demencia-centrumok nem tudták felvállalni az intézményben élők kampányszerű vizsgálatát így az emelt összegű normatíva igénybevétele lehetetlenné vált. ilyen körülmények között nehéz helyzetben van a szolgáltató és az ellátottjogi képviselő jogvédőként ugyanis kötelességük az intézményi ellátás során annak vizsgálata hogy mennyire érvényesülnek az ellátottak alapvető és speciális jogai. a füzet is megállapítja: a demens beteg számára a legkedvezőbb ha családi környezetben élhet jóllehet egy bizonyos idő után szinte 24 órás felügyeletre van szükség amelyet kevés hozzátartozó tud felvállalni részben egzisztenciális okok részben a pszichés megterhelés miatt. nehezíti a helyzetet hogy a szociális szolgáltatások rendszeréből hiányzik a betegek nappali ellátása. a betegség korai stádiumában még az idősek klubjában biztosítható az ellátás de igazából erre nincsenek felkészülve az intézmények.

fontos szerep jutna a nappali ellátások szakdolgozóinak a betegség felismerésében a mielőbbi diagnosztizálás elősegítésében. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 94/E. § (4) bekezdése szerint: a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására különös tekintettel:
a.) az élethez emberi méltósághoz
b) a testi épséghez
c) a testi és lelki egészséghez való jogra.

az ellátottak jogainak védelme a jogérvényesítés feltételeinek megteremtése az intézményvezető és valamennyi dolgozó feladata (lenne). az intézményekben a jogvédelem a napi munka része kellene hogy legyen. a demens betegek jogvédelme érdekében nagy hangsúlyt kap(hat):

1. a védett környezet azaz a biztonságos stabil körülmények megteremtésére irányuló törekvés ahol lehetősége van a betegnek az intézményen belüli mozgásra a szabad levegőn tartózkodásra intézményen kívüli program esetén kísérőre a tájékozódását a biztonságát segítő segédeszközök használatára. a demens beteget a környezete csak annyira korlátozza függetlenségében amennyire az állapotából adódóan szükséges. alapvető szempont a stabil környezet a berendezési tárgyak állandósága irányjelzők alkalmazása. az önállóságot segíti ha van a betegnek állandó napirendje. a tárgyakat amelyek között él úgy kell elrendezni hogy azok ne jelentsenek balesetveszélyt. a biztonságát növelhetjük fogódzókkal kapaszkodókkal. jelekkel színekkel képekkel amelyek segítik a tájékozódásban az eligazodásban is. sérül a demens beteg joga ha a biztonságot a védettséget adó feltételeket nem teremtjük meg.

2. a mikro- és makrotársadalomnak alapvető feladata és kötelessége hogy a mentális hanyatlás állapotába került emberek olyan körülmények között éljenek hogy alkotmányos és alanyi jogaik érvényesüljenek. fontos hogy eljut-e szakorvoshoz hogy megtörténnek-e az állapota felméréséhez szükséges vizsgálatok hogy hozzájut-e a legfontosabb gyógyszerekhez. ha nem megfelelő állapotfelmérés és orvosi vizsgálatok alapján kerül be az intézménybe a szükséges vizsgálatokat az intézményi felvételt követően kell elvégeztetni a személyre szóló ápolási gondozási terv elkészítése érdekében.

3. sérül az egészséghez a biztonsághoz az emberi méltósághoz való joga akkor is ha az egészség nincs karbantartva. nem veszik észre pl. hogy romlott a hallása nem lát jól hogy rosszak a fogai és emiatt rossz a közérzete vannak fájdalmai balesetet szenved elesik félrenyel. a cél az hogy a demens beteg minél tovább megőrizze egészségét aktív önálló életet éljen. különösen ügyelni kell a demenciára jellemző tünetek kezelésére. előfordul hogy kiviszik levegőztetni az udvarra reggeli után és több órára kinn hagyják felügyelet nélkül. sérülhet a biztonsághoz az élethez való joga mert napszúrást kaphat megfázhat stb. nagyon fontos hogy az étkezések idején legyen mindig valaki a beteg közelében segíti vagy szól az orvosnak ha arra szükség van. sérül az egészséghez az élethez való joga ha a rendszeres élelmiszer- és folyadékbevitel nem történik meg vagy nem kapja meg a szükséges diétát. sérül az egészséghez való joga akkor is ha az evés hosszabb ideig tartó visszautasítása vagy tartós étvágytalanság esetén nem kérnek orvosi vizsgálatot. célszerű a már súlyosabb állapotú betegek étkezését elkülönítve megoldani hiszen az étkezésmódjuk zavarhatja a többi lakót. előfordult hogy az asztaltársak megszégyenítették kigúnyolták a beteget mert nem tudott késsel-villával enni. többágyas szobákban konfliktus forrása hogy a beteg szobatársai nem tudnak pihenni mert az éjszaka közepén felkel felöltözik és járkál. ritkán szűnik meg az ok. ebben az esetben mindkét fél joga sérül elvégre a szobatársaknak joguk van a nyugodt éjszakai pihenésre a demensnek pedig joga van ahhoz hogy a környezete kiderítse mi az oka az álmatlanságának és ha lehet változtasson azon. a lakótársak többnyire nem értik a beteg miért mászkál nyit be céltalanul a szobákba vagy fekszik be mások ágyába. ezen esetekben is sérül mindkét fél joga. sérül a beteg joga ha bántják lökdösik mert más ágyába fekszik; vízzel öntik le amikor idegen szobába nyit be vagy bántalmazzák ha kimerészkedett a folyosóra vagy lopással vádolták mert kivette a hűtőszekrényből mások ételét.

találkozni lehet a mozgáshoz való jog olyan korlátozásával is amikor – azért hogy ne kóboroljon el a beteg – lezárták a szinteken a folyosókat és csak kísérettel mehettek ki a betegek az udvarra.

a demens nem találja a tárgyakra a dolgokra a megfelelő szavakat vagy azokat felcseréli. a rossz nyelvi kifejezőkészség sok félreértésre és jogsérelemre főként az emberi méltósághoz való jog sérelmére ad okot. sokszor arra sem képesek hogy sérelmeiket panaszaikat elmondják megfogalmazzák. a sérelmek felismeréséhez gyakran a szituációk a körülmények ismerete a beteg metakommunikációja a lakótársak az érdekképviseleti fórum információi segíthetnek.

nagy szerepe van a személyi higiéniának a testi gondozásnak. nagy tapintattal az emberi méltóságot tiszteletben tartva segíthetünk a demens betegeknek ezekben a műveletekben. a gondatlanság az elhanyagoltság sérti az emberi méltóságot bizonyos higiéniai szabályok be nem tartása növeli a megbetegedés kockázatát veszélyezteti az egészséget. az öltözködésben meg kell hagyni a beteg önállóságát. engedni kell hogy ameddig tud önállóan öltözködjön mosakodjon hogy autonómiáját megőrizze és minél később váljon környezetének kiszolgáltatottjává. amennyiben nem adják meg a beteg számára az önállóságot a választás lehetőségét sérül az önrendelkezéshez való joga. a ruházata legyen az egyéniségének évszaknak napszaknak megfelelő és kényelmes. ha a hosszú ideig éjjel-nappal hálóruhában van elveszti önállóságát időérzékét és sérülnek alapvető emberi jogai is. sértik az emberi méltóságát ha nem viszik levegőre ezzel az egészségét is veszélyeztetik. a vizelet és székletürítésnél figyelni kell a rendszerességre az inkontinenciabetét és az ágytál használatánál az intimitás megőrzésére. sérül a beteg emberi méltósághoz való joga ha az intim helyzeteket tapintatlanul kezelik pl. a betétcserénél ágytálazásnál nyitva hagyják a szoba ajtaját durván beszélnek vele éreztetik és mondják is hogy ez egy kiszolgáltatott helyzet. ha ezt a műveletet idegen személyek jelenlétében végzik vagy túl sokáig hagyják a beteget levetkőztetve ha az inkontinens ágyban fekvő beteget nem ültetik ki nem mozgatják rendszeresen nem aktivizálják a mozgásra nem ápolják a bőrét elhanyagolják a pelenkacserét és ezért felfekvése keletkezik nos mindezekkel sérül a testi-lelki egészséghez esetleg az élethez való joga.

4. akár családban akár intézményben él a demens beteg fontos hogy számára olyan tevékenységeket szervezzenek amelyeket sikeresen meg tud oldani. a programoknál vegyék figyelembe korábbi tapasztalatát életmódját a programok legyenek érdekesek adjanak örömet szórakozást. a jó közérzet a siker oldja a stresszt a feszültséget pozitívan befolyásolja a beteg viselkedését. a séta a kirándulás a piaclátogatás stb. a közösségi élmények segíthetik a szociális készségek minél további fenntartását. a zenehallgatás a múltról való beszélgetés a társasjátékok az ének a tánc az olvasás a rejtvényfejtés sok örömet derűt adhat. a programokat személyre szabottan az egyéni szükségletekhez mérten kell az egyéni gondozási tervekben megfogalmazni. szükség van olyan szakmai programok egyéni és kiscsoportos foglalkozások szervezésére amelyek segíthetik a beteg megmaradt képességeinek megőrzését szinten tartását a lakókörnyezetben való boldogulását. sérül a demens beteg emberi méltósága ha nincs elfoglaltsága ha napjait szürke egyhangúságban tölti. sérül a joga ha az önállóságára nem építenek vagy ha túlzottan magára hagyják.

5. a betegnek joga van a számára fontos információkat megtudni pl. a programokról a gondnokság alá helyezés kezdeményezéséről a szedett gyógyszereiről a vele kapcsolatos intézkedésekről döntésekről. ellenkező esetben sérül az önrendelkezéshez és a tájékoztatáshoz való joga. fontos hogy az ellátott és törvényes képviselője a törvény által előírt tájékoztatásokat időben megkapja. (csak zárójelben: aki pl. cselekvőképességet kizáró gondnokság alá kerül gyakorlatilag semmit nem ért abból ami vele történik. vagy sok mindent félreért.)

6. a demencia tünetei képtelenné teszik az egyént hogy felismerje az őt ért jogsértéseket illetve a nyelvi kifejezőkészség zavara következtében nem tudja megfogalmazni panaszát ezért kiemelt jelentősége van az intézmény vezetése és az ellátottjogi képviselő részéről is a megfigyelésnek a látott és hallott szituációk értelmezésének. például a demens betegek megszólításának módjára és hangvételére a társaikkal való kapcsolat minőségére a ruházat és az általános megjelenés állapotára. mindezek sokat elárulnak az emberi méltósághoz való jog érvényesüléséről.

előfordulhat hogy az ellátott személy veszélyeztetett vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít. ebben az esetben szükség lehet korlátozó intézkedésre. sajnos a jogszabályi rendelkezés e területen is hiányos hiszen nem tér ki külön a korlátozás kérdéseire. ezért is fordulhat elő hogy bár történik korlátozás az intézményekben a demensek vonatkozásában az ellátottjogi képviselőkhöz nagyon kevés jelzés érkezik az intézmények felől. márpedig demencia esetén hasonlóképpen kellene a hozzátartozót is tájékoztatni felvételkor mint más pszichiátriai betegek ellátása során.

a korlátozó intézkedés elleni panasz elintézése esetén soron kívül kell eljárni. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény tiltja a hátrányos megkülönböztetést. a 7. § (1) bekezdése szerint „az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.” a szociális törvény szerint: „Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal”. a betegeknél a legritkábban fordul el hogy élni tudjanak ezen jogukkal így esetleges sérelmeik elkerülése még nagyobb figyelmet törődést igényel. de szép ez így leírva!

7. a demencia tünetei sajnos kiszolgáltatottá teszik az egyént az értékeik vagyontárgyaik megóvása vonatkozásában is. ez a kiszolgáltatottság sok esetben a családdal szemben is fennáll. ilyenkor az intézményvezetők gyakran tehetetlenek hiszen egy esetleges gondnokság alá helyezési eljárás megindítása esetén is a hozzátartozó esélyes a gondnokká való kijelölésre. az intézményi ellátás során azonban az intézményvezetőnek jogszabályban megfogalmazott kötelezettsége a ellátottak vagyon- és értéktárgyainak megőrzése. az ellátás során kialakuló vagy fokozódó szellemi hanyatlás során nagyon fontos az időben történő intézkedés hogy a visszaélés gyanúja sem merülhessen fel a lakótársak vagy a személyzet vonatkozásában. különösen a nyugdíj kezelésének ügyét kell megnyugtató módon rendezni az intézmény Pénzkezelési Szabályzata alapján. azt tapasztalható hogy az ellátottjogi képviselőhöz ezekben az esetekben a beteg belátási képességének hiánya miatt érkeznek panaszok „nem adják ide a pénzemet” címen. igyekezni kell nagy körültekintéssel eljárni ilyen esetekben és megnyugtatni a „panaszost”. az intézményben dolgozók részéről különösen a mentálhigiénés alkalmazottak részéről fontos az odafigyelés esetleg a közös vásárlás mert a megfosztottság érzése tovább ronthatja a demens ellátottak állapotát.

a demenciában szenvedők magatartása és személyisége is megváltozik. sokuknál észlelhetők téves eszmék mint pl. üldözéses lopásos téveszme. ebből adódóan is gyakran előfordul hogy állandóan keresnek valamit lehetetlen helyekre rakják holmijukat pl. WC-papírba csomagolják a pénzüket amit keres a hozzátartozó és egyből meg is van a „gyanúja”, hogy hová lett a mama pénze. sokszor a beteg is gyanúsítja tárgyai ellopásával a lakótársait a nővéreket. ilyenkor legfontosabb a türelem a „vádak” ellen való nem mindenáron való védekezés amely agresszióba fajulhat mivel nem veszik komolyan problémáját. a betegek alvás és ébrenlét ciklusa is változhat így éjszaka bolyongókká válnak. ekkor szívesen találnak mindenféle érdekességet mások polcain szekrényében. Az egyik ellátottjogi képviselő esetei között jelent meg az a helyzet amikor az egyik demens beteg több kivehető fogsort szedett össze éjszaka és pakolt el több hétig nem található helyre. tehát nemcsak arról kell beszélnünk hogy mit tesz és tehet az intézmény a betegek személyes tárgyainak használata érdekében hanem arról is hogy a többiek személyes tárgyai mennyire védhetők. ez utóbbi esetben nagyon fontos hogy a lakótársak kapjanak tájékoztatást a betegség mibenlétéről és türelemmel empátiával fordítsanak fokozott figyelmet saját értékeik védelmére. külföldi tapasztalatok azt mutatják hogy hasznos lehet a demensek számára egy olyan helyiség kialakítása ahol nyugodtak rakodhatnak, elvihetnek onnan különböző tárgyakat.

8. a szociális intézményekben biztosítandó létszámot és szakmai végzettséget jogszabályok írják el amelynek meglétét a működést engedélyező hatóság rendszeresen ellenőrzi. a betegeket ellátó intézményekre nincs külön előírás a létszámfeltételre vonatkozóan márpedig a személyre szabott egyéni gondozás a betegeknél több ápolót-gondozót foglalkoztatás szervezőt mentálhigiénés munkatársat gyógypedagógust pszichológust feltételez. igen fontos a dolgozók szakirányú felkészítése hogy értsék a demencia bármely formájának jellemzőit. nagy szükség van a szakemberek közötti jó együttműködésre a csoportmunka feltételeinek megteremtésére. a szakemberek képzése továbbképzése akkor éri el célját ha sikerül az elméleti ismereteket a mindennapok gyakorlatába átültetni a napi munkában hasznosítani. ezért is fontos hogy legyenek intézményen belül szervezett továbbképzések olyan témakörök szakszerű feldolgozásával amelyek az adott intézményre az ott élők gondozásának sajátosságaira vonatkoznak. különösen igaz ez a demens betegek gondozására, mivel mindenütt mások a feltételek (az élettér az épületi adottságok együtt élők közösségének hagyományai stb.) és nem egyformák a demencia kórképpel rendelkezők személyisége, betegségük megjelenési formája.

a demens betegekkel való foglalkozás eredményesen csak együttes munkában valósítható meg ahol a csoport tagjai kölcsönösen támogatják egymást is. célszerű hogy e csoportnak legyen tagja az ápoló a mentálhigiénés szakember a pszichiáter illetve gyógypedagógus is. szükséges hogy a csoport rendszeresen értékelje az elvégzett munkát és meghatározza az előttük álló feladatot mert közösen tudják igazán megvalósítani az egyénre szabott gondozást amely a legfontosabb jellemzője a munkának. a betegek gondozását végzők „kiégése” sokkal gyakoribb különösen akkor ha a betegek létszáma magas az adott intézményben vagy nem változó munkaterületre alkalmazzák a gondozókat és hosszú ideig ilyen betegekkel foglalkoznak. a demencia és különböző fajtái érzelmileg az egyik legmegrázóbb betegség csoport. a szemük láttára hónapról-hónapra fokozatosan hanyatlik az idős ember állapota szellemileg leépül és elveszíti mindazokat a magasabb rendagyi működéseket amelyektől emberek vagyunk. a mentális hanyatlásban szenvedő emberrel foglalkozó szakemberek igen nehéz lelki terhelés alatt állnak mivel a legkörültekintőbb ápolás-gondozás mellett is bekövetkezhet a teljes leépülés amit tudomásul venni rendkívül nehéz. így fontos a dolgozók részére a szupervíziós háttér megteremtése amelyről az intézmény vezetőjének kell gondoskodnia. sokszor egyszerű „ventillációval”, a mindennapi problémák kérdések rendszeres megbeszélésével is sokat lehet tenni vagy az intézmények közötti partnerkapcsolat megteremtésével amikor a hasonló helyzettel küzdők cserélik ki tapasztalataikat gondolataikat megosztják egymással tudásukat. biztosítani kell hogy a szakemberek hozzájussanak a legfrissebb kutatási és egyéb információkhoz találkozni tudjanak hasonló problémával küzd szakemberekkel hogy tapasztalataikat megoszthassák egymással és a külföldi példák megtekintése alapot nyújthat arra, hogy még eredményesebbé váljanak.

a „burn out” (kiégés) leküzdésére a szupervízió alkalmazása az egyik legismertebb lehetőség és ennek megvalósítására felhasználható a továbbképzésekre biztosított állami normatíva. igen nagy szükség lenne a demencia témakörben módszertani anyagok kiadására a gyakorlati módszertani munka fejlesztésére. „A zavartság, ami a demencia fő jellegzetessége nem csak a betegre van hatással. A gondozók, családtagok és barátok is meghökkennek, és zavarba jönnek az általuk ismert személy viselkedésétől. Amikor először szembesül a diagnózissal, gyakran nem jutnak eszébe azok a kérdések, amelyeket fel akar tenni, vagy úgy érzi, hogy nem készült fel arra, hogy feltegye őket. De ahogy telik az idő, valószínűleg minden lehetséges információt meg akar majd tudni a demenciáról, és a demensek gondozásáról.”

9. szakmailag is vitatott kérdés, hogy szükséges-e a betegeket gondnokság alá helyezni? a család sok esetben nem szívesen választja ezt a megoldást. előfordul azonban hogy ebben az ellenérdekeltség is szerepet játszik. a szociális szakmai jogszabályok nem írják elő kötelező jelleggel hogy a személyeket gondnokság alá kell helyezni. jelenleg ez első sorban a család a hozzátartozók döntése és a legtöbb esetben csak amikor már elengedhetetlen akkor teszik meg a szükséges lépéseket. más a helyzet akkor ha a személy ellátása gondozása még otthon történik családi körben és más akkor ha intézményi elhelyezettként romlik le az állapota. gondok jelentkezhetnek az elkerülhetetlenné váló intézményi elhelyezési kérelem benyújtása során is. ha már intézményi ellátottról van szó fontos megemlíteni az intézmények vezetőinek felelősségét akiknek adott esetben kötelességük a gondnokság alá helyezési eljárás megindítása. különösen nagy jelentősége van ennek azokban az esetekben amikor a család az ápolás-gondozás vonatkozásában kíván rendelkezni az ellátott helyett az intézmény szakemberei által jól látható módon az ellátott érdekeivel ellentétben. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 14.§ (4). bekezdése szerint „cselekvő képességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége, a pszichés állapota szellemi fogyatkozása, vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok tekintetében tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent”. a Ptk. 15.§ (4) bekezdése szerint „a cselekvő képességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik”. fontos megállapítás hogy önmagában a pszichés állapot fennállása nem eredményezhet gondnokság alá helyezést ehhez az is kell hogy az adott személy belátási képessége a pszichés állapota miatt nagymértékben csökkenjen. a gondnokság alá helyezést az ügyész is kérheti a nagykorú házastársa egyenesági rokona testvére és a gyámhatóság mellett. a gondnokság alá helyezésről kizárólag a bíróság dönthet peres eljárás keretében. gondnokság alá a bíróság jogerős határozattal helyezi a nagykorú személyt. a bíróság korlátozhatja az adott személyt cselekvő képességében mindenre kiterjedően vagy bizonyos ügycsoportok tekintetében pl.: ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog örökösödési ügyek bentlakásos intézményben való jogviszony létesítésével kapcsolatos jognyilatkozatok tartózkodási hely meghatározása ügyében. a bírósági gyakorlat alapján általánosan elmondható hogy az idős demensek esetében a bíróság az általános jelleggel történő korlátozó gondnokság alá helyezést preferálja az ügycsoportos helyett. mindaddig amíg nem lép érvénybe a korlátozás bármely formája az ellátottnak joga van döntéseket hozni és annak megfelelően cselekedni.

fontos a gondnokság alá helyezés azért is hogy a demens beteget ne lehessen becsapni ingó és ingatlan vagyonából kiforgatni a segítő szándék leple alatt személyes adatait arra illetékteleneknek megszerezni mindazért hogy jogos érdekei képviseletét arra alkalmas személy ellássa. csak sürgős esetben amikor az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel akkor a gyámhatóságnak joga van arra hogy zárlatot rendeljen el és zárgondnokot rendeljen ki. ez két feltétel esetén alkalmazható:
– a gondnokság alá helyezés indokolt fennáll a per megindításának szükségessége
– az érintett vagyonának védelme érdekében sürgős intézkedést kell tenni.

ha zárlat elrendelése nem lehetséges és azonnali intézkedést igénylő esetről van szó a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendel megjelölve azokat az ügyeket amelyekben eljárhat. a jelenlegi gondnokság intézményét sok bírálat éri. a kritikák abból adódnak, hogy a hivatásos gondnokok magas számú gondnokolt ellátási kötelezettsége miatt kevés idő jut egy-egy gondnokoltra. A gondnokoltak hatékony jogvédelme érdekében szükség lenne a hatályos jogszabály felülvizsgálatára továbbá a gondnokok rendszeres képzésére továbbképzésére a legalkalmasabb szakemberek alkalmazására. gyakori kérdés hogy a személyek szociális intézménybe történő felvétele esetén megindíttassák-e a gondnokság alá helyezési eljárást vagy sem. különösen akkor vetődik fel élesen ez a kérdés ha látható módon ütköznek a személy és a hozzátartozó érdekei. a hatályos jogszabályok szerint a szociális ellátás iránti kérelmet az igénybevevő illetve törvényes képviselője nyújthatja be. a jogilag teljesen cselekvő képes igénylőnek nincs törvényes képviselője ugyanakkor nem biztos hogy egészségi állapota következtében tud az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos kérdésben nyilatkozni. járható út lehet ilyen esetben hogy a vélelmezett érdekellentétre hivatkozással a gyámhivatalnál eseti gondnok kirendelését kell kérni aki az intézményi elhelyezési kérdésben a demens személy érdekében eljárva nyilatkozik és amíg a bírósági eljárás nem fejeződik be képviseli meghatározott ügyekben a beteget.

minden beteg számára szükséges biztosítani az alábbiakat:
– kapjon megfelel információt saját betegségér ;
– biztosított legyen részére a megfelel és folyamatos orvosi ellátás;
– tevékenyen élhessen, ameddig csak lehet munkában, társas kapcsolatokban;
– felnőttként és ne gyermekként bánjanak vele;
– érzéseit kifejezhesse, és azokat mások vegyék komolyan;
– ne kezeljék őt pszichotropikus szerekkel, ha az nem feltétlenül szükséges;
– biztonságos, strukturált és kiszámítható környezetben élhessen;
– napjait értelmes tevékenységekkel tölthesse;
– rendszeresen mehessen friss levegőre;
– a körülötte él embertársaival legyen fizikai kontaktusa (érintés, simogatás);
– olyan emberek vegyék körül, akik ismerik életútját, vallási, kulturális tradícióját;
– olyan emberek gondozzák őt, akik a demencia ellátása területén képzettek.]

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szigetnaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr56168996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.