HTML

Kenyér Elemér - Alzheimer' Blog

„Mit segíthetünk egymáson? Hogy megveregessük a vánkosunkat, – egy-két kézmozdulat a takarón: eligazítani, ügyes, gondos kézzel kisimítani… egy sóhaj… s hogy lélegzetvételünk megnyugtatja a másikat, hogy nincs egyedül e földön: ez minden. De ez valóban minden is: – az a megnyugtató, boldogító jó, amire lelkünknek annyira szüksége van… anyánk megnyugtató keze és biztató mozdulata.” (Füst Milán: Napló)

Friss topikok

  • Mérgespulyka: El vagy tűnve... (én is) Úgy tűnik ez a blog nem hozta a kívánt megnyugvást. Azért néha írj ide, t... (2014.11.28. 20:08) lágyéksérv
  • kenyerelemer: Ha vége lesz egyszer, Neked biztos könnyebb lesz. Nekem még nehezebb, mint most. (2014.10.12. 01:03) nem oldódik
  • kenyerelemer: Stimmel. (2014.08.01. 12:53) műanyag kupakok

Címkék

műanyag kupakok

kenyerelemer 2014.06.11. 00:10

[anyám tömködte a szájába palackok fedelét. sebesen kapkodtam kifelé azokat de egyet legyelt. ekkor azonnal felébredtem. gyakran álmodok hasonlókat legtöbbször azt hogy megfullad. a szemem láttára vagy kórházban; nővér szalad orvos nyugtat kitessékel a kórteremből. a valóságban kétlem hogy ekkora felhajtás lenne… lesz.]

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://szigetnaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr276294248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mérgespulyka 2014.06.25. 13:27:02

Nehezen alakul ez a blog. Nem csodálom. Van az az időszak, amikor idegeskedünk dolgokon. Utána jobbik esetben jönnek olyan helyzetek, amiken jókat lehet(ne) nevetgélni. Amikor pedig eljön a "minden nap egyforma szinte", mit is osztanál meg másokkal? Azt, hogy a szemedben mindenki az egekig dicsér, azért amit teszel, a hátod mögött meg lehülyéznek? Nem tudsz erről. Csak azt veszed észre, lassan mindenki eltávolodik tőled. Maradtok ketten. Te, meg a küzdelmed.